7 műszaki újítás, amely 2020-ban forradalmasítja az építőipart

SZERZŐ: ROSA TRIEU

Úgy hangzik, mint egy sci-fi? Ez a forgatókönyv nem is olyan valószerűtlen, mint amilyennek első hangzásra tűnik. Néhány olyan futurista technológia szerepel benne, amely 2020-ban az építőiparban is megjelenik – a viselhető elektronikától kezdve az újrahasznosított műanyagból készült utakon át egészen az összekapcsolt építőiparig és a blockchain technológiák felhasználásáig.

1. Nem divathóbort, hanem első osztályú védőeszközök

Az építkezéseken végzett munka a jellegéből adódóan veszélyes. A munkások félelmetes magasságokban mozognak és súlyos építőipari berendezéseket kezelnek, mindezt pedig különféle időjárási viszonyok között. Ezért az építkezésen védőeszközöket: sisakot, védőszemüveget, fényvisszaverő ruházatot és munkavédelmi cipőt kell viselniük.

Most képzelje el egy pillanatra, hogy ezek az elengedhetetlen kellékek nem csak védenek, hanem még okosak is, vagy megnövelik az őket viselő erejét. A viselhető okos elektronikai eszközök egyre inkább teret hódítanak. Kiváló példa erre a robotikus exoskeleton, amelynek segítségével az építőipari munkások akár 100 kilót is fel tudnak emelni. A terhek kisebb erőfeszítéssel történő emelgetése kevésbé fárasztó és a munkahelyi balesetek veszélye is csökken a hatásukra. Nem csoda, hogy az exoskeletonokat már a Ford autógyáraiban is alkalmazzák.

Itt vannak továbbá a SolePower startup cég okos munkacipői, melyeket már tavaly leteszteltek az első cégek. A cipőkbe épített érzékelők a kommunikációs technológiával együtt lehetővé teszik a viselő helyzetének követését és egyúttal annak a valós időben történő feljegyzését, hogy az illető elvégezte-e a rábízott munkát. Az RFID tageknek köszönhetően automatikusan ellenőrizhetők az elvégzett feladatok, így figyelemmel kísérhető a helyzet az építkezésen, vagy ellenőrizhető a felszerelés megléte.

2. Villámgyors kapcsolat az 5G hálózatnak köszönhetően

Az 5G hálózatok 2020-ban feltehetőleg az egész világon elérhetővé válnak, és példátlan hatással lesznek az építőipar hatékonyságára. A gyorsabb és megbízhatóbb kapcsolatnak köszönhetően sokkal hatékonyabb lesz az épületek tervezése a mesterséges intelligencia és az épületinformációs modellezés (BIM) segítségével. Az 5G hálózatok egyetlen projektplatformon teszik hozzáférhetővé a teljes, aktuális dokumentációt mindenki számára, aki részt vesz a projektben.

Az 5G hálózatok javítják a távolban végzett tevékenységek közötti kommunikációt is (gyakorlatilag lehetővé teszik a távvezérlést), és biztosítják az azonnali visszajelzés lehetőségét. Ez kulcsfontosságú a működés hatékonyságának és biztonságának növelése szempontjából. Ráadásul segítik a távvezérlésű gépek és robotok további fejlődését is, amelyek képesek lesznek felismerni a jeleket, fogadni a bejövő adatokat, térkép-koordinátákat vagy utasításokat, illetve azonnali döntéseket tudnak majd hozni és képesek lesznek megosztani a kommunikációt.

3. Az építőipar a karbonlábnyoma csökkentésével is foglalkozik.

A széndioxid-kibocsátást figyelő és mérő eszközök előtt ígéretes jövő áll az építőiparban. A Skanska USA vállalatnak például sikerült 30%-kal csökkentenie projektjei karbonlábnyomát. Ebben saját nyílt forráskódú kalkulátora (EC3) volt a segítségére, amely képes kiszámítani az építőanyagokba beépített szén kibocsátását. A kalkulátor rendelkezik a szokásos építőanyagokra vonatkozó adatokkal, és a tervezők és szolgáltatók számára lehetővé teszi a konkrét projekt karbonlábnyomának elemzését. Ez az eszköz hozzájárul az adatok átláthatóságához és még annak kialakulása előtt segít a karbonlábnyom csökkentésében.

Az ugyanezen a területen tevékenykedő XPRIZE alapítvány még merészebb lépést tett, és 20 millió dollár összértékű díjazásért hirdetett versenyt. A cél? Olyan újításokat találni, amelyek segítenek a villamos erőműveknek a szén-dioxid funkcionális építőanyagokká való átalakításában.

4. A körforgásos gazdaság segít a feltételezett hulladék hasznosításában

A körforgásos gazdaság olyan stratégia, amely az anyagok újrahasznosítására és a hulladék keletkezésének korlátozására törekszik. Az európai építőiparban napjainkban 42 milliárd tonna alapanyagot használnak fel, és ebből 1–2 milliárd tonna (a világméretű mennyiség egyharmada) a hulladéklerakókban végzi. Ezen a területen tehát határozottan van mit javítani.

A Realdania dán humanitárius egyesület ennélfogva elindított egy Felhívást a körforgásos építőiparért. Ennek keretében olyan megoldásokat szeretnének találni, amelyek sikeresen kezelik a hulladékok problémáját és egyúttal értékes forrást hoznak létre. A felhívás keretében díjazott ötletek között szerepel a gombaspórák segítségével kinövő építőanyag kifejlesztése biohulladékból, vagy az előző generációból származó épületek minőségi hulladékának újrafelhasználása a következő generáció szálláshelyeinek megépítéséhez (így hasznosítani lehetne például a vázszerkezeteket vagy az égetett agyagból készült tetőcserepeket).

A PlasticRoad nevű vállalat fenntartható utak építésére használja fel a fogyasztóktól származó műanyaghulladékot. Az új anyagot először a hollandiai Zwolle-ban használták egy 30 méteres kerékpárúthoz. Ebbe beépítettek egy esővízgazdálkodást segítő rendszert, valamint a termék további fejlesztéséhez szükséges adatokat gyűjtő érzékelőket is.

A műanyagok építőanyagként történő értéknövelő újrahasznosításának másik példája az izraeli UBQ nevű start-up vállalkozás. Ez a vállalat egy olyan technológiával állt elő, amely szétválogatja, felaprítja, ledarálja, kitisztítja és felforrósítja a műanyaghulladékot, majd pelletet készít belőle, amiből azután dobozok vagy raklapok készülnek.

5. A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia növekvő szerepe

A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia minden eddiginél jobban segíti a szolgáltatókat a döntéshozatalban. Ha rendelkeztek is a múltban hatékonysággal és teljesítménnyel kapcsolatos adatokkal, összetettségükből adódóan nem lehetett olyan következtetéseket levonni ezekből, amelyek segítettek volna a tervezésben.

Ma a mesterséges intelligencia segít annak felmérésében, hogy mennyi ideig fognak tartani, hogyan fognak egymásra épülni és mennyibe fognak kerülni az egyes feladatok. Így sokkal jobban meg tudja tervezni a munkát az adott projekt esetében. A TradeTapp és a Construction IQ platformok például a mesterséges intelligenciának köszönhetően áttekintést nyújtanak a gyártóknak a beszállítók minősítéséről, elemzéseket hoznak létre, és testreszabott ajánlásokat készítenek a kockázatok csökkentésére.

6. Növekszik az előregyártott és modulházak népszerűsége

A készházak manapság felkapott témának számítanak. Hogy miért? Előállításuk olcsó, tehát sokkal kevesebbe kerülnek, mint a hagyományos házak. Ez különösen azokban a térségekben érvényes, ahol feszítettek az árak, mint például San Franciscóban és környékén. Ráadásul úgy tűnik, hogy a készházak ellenállóbbak is, és mindezek mellett gyorsabban felépíthetők hagyományos társaiknál.

A kaliforniai San José városa nemrégiben jelentette be egy új, gyorsított program elindítását azzal a céllal, hogy megkönnyítse és népszerűsítse az olyan modulházak építési engedélyének megszerzését, melyeket a családok a saját telkükön építhetnek fel. Az első modulházak, amelyeket a város jóváhagyott, Hollandiából merítettek ihletet, és a kaliforniai Redwood Cityben készíti őket az Abodu nevű cég. A 46 m2-es alapterületű miniház ára 199 000 dollár, és mindössze két hét alatt felépíthető.

A modulházak a katasztrófa sújtotta térségekben is hasznosnak bizonyulhatnak. Erről a Plant Prefab vállalat is tudna mesélni, amelynek Sunset BUD LivingHome néven ismert házai ideiglenes otthont biztosítottak a malibui tűzvész áldozatai számára. Az előregyártásnak köszönhetően a lakások biztosítása olcsóbb, gyorsabb és megbízhatóbb volt.

7. Összekapcsolt építőipar és blockchain: az adatok uralkodnak mindenek felett

Az összekapcsolt építőipar alapja az a gondolat, hogy az építőipar építkezésből, gépekből és dolgozókból álló komplex ökoszisztémájának középpontjában az adatok állnak. Látszólag nincs ebben semmi korszakalkotó, csakhogy az adatok az építésztől a tervezőkig, a beszállítókig és a tulajdonosig vezető úton gyakran elvesznek. Ezért az építkezés különböző fázisaiban használt eltérő platformok használata okolható.

Az építőipar szempontjából leginkább forradalmi technológia az ún. blockchain lesz. Hogy miért? Mert képes arra, hogy óriási mennyiségű adatot és különböző tranzakciót tároljon és biztosítson – és felelősségvállalásra kényszerítse az érintett személyeket. Egészítsük ki ezt egy nélkülözhetetlen adatokat szolgáltató földrajzi információs rendszerrel (GIS), amelyet minden tervezőnek és építőnek figyelembe kellene vennie az építkezés tervezésekor. A blockchain, a GIS rendszer és az összekapcsolt építőipar segítségével az adatok sokkal megbízhatóbban megőrizhetők.

www.redshift.com